21. századi készségek

Az Euronews részt vett az Oktatási Innovációs Világcsúcson Dohában, ahol több mint 1500 állami döntéshozó, véleményvezér, tanár és diák tanácskozik az  olyan aktuális kérdésekről, mint az oktatás pénzügyi háttere, az iskolai innováció vagy az oktatás jövője. A szakértők szerint egyre fontosabb az interaktivitás és az informatika. Kevesebb lesz a tankönyv, több az oktatási szoftver. Szorosabb az együttműködés az egyetemek és a vállalkozások között. A cégek gyakran panaszkodnak, hogy a végzős diákok nem rendelkeznek a szükséges huszonegyedik századi készségekkel.

Az EdTech Europe vezérigazgatója szerint a frissen diplomázottaknak alapvető készségeik között kellene lennie a programozásnak. Ezenfelül úgy gondolja, hogy a cégek és az egyetemek között szorosabbra kellene fűzni a kapcsolatokat, ezzel is segítve a leendő munkavállalókat a könnyebb beilleszkedést a munkaerőpiacba. Ennek megvalósításában felhasználnák az online kurzus adta lehetőségeket.

Azzal én is egyetértek, hogy az egyetemek többsége valóban nem készíti fel a hallgatóit a való világ kihívásaira (ahogy a szakiskolák sem), de nem gondolom, hogy a programozás igazán hasznos készség lenne mondjuk egy politológusnak. A cégek és az egyetemek szorosabb együttműködésének gondolatát is felülvizsgálnám, hiszen csak a multicégeknek áll módjukba ilyen kapcsolatok létrehozására (anyagiakra gondolok főleg), akik könnyebben magukhoz csábíthatják a friss munkaerőt, kiszorítva és veszélybe sodorva ezzel a kis- és középvállalkozásokat.

A pedagógiával mesterszerűen foglalkozó emberek sem tudnak teljes mértékben egyetérteni, hogy mik a szükségszerű 21. századi készségek, de abban biztos vagyok, hogy minden szakmának más-más készségekre van igénye, így véleményem szerint minden szakiskolának és egyetemnek akár a cégekkel megbeszélve saját maguknak kell megalkotni ezeket az alapvető kompetenciákat.

Csonka Ádám 2020. 05. 18.

Blogok és Podcastok az oktatásban

1.     Mik voltak az első reakciód a látottakra, olvasottakra?

Különösebben nem ért meglepetés. A szemináriumon már volt szó arról, hogy a 21. század modern technológiai világának minden új vívmányait érdemes felhasználni az oktatás hatékonyságának fejlesztésére. Ez alól nem lehet kivétel az informatika, és ezen belül az online felületek használata valamilyen formában. Ezen a kurzuson is blogolni kell, ami számomra új volt, de véleményem szerint hamar meg lehet tanulni a használatát, könnyen hozzá lehet idomulni, ezenfelül megkönnyítheti az információ cserét, valamint a tanár számára az értékelést is. A podcastok szintén hasznosak tudnak lenni az oktatásban, elengedhetetlen viszont, hogy a podcast részvevői az adott témán belül szakértők legyenek, továbbá releváns és érthető legyen a diák számára. Néha szoktam podcastokat hallgatni/nézni, de olyannal csak egyszer találkoztam, hogy valaki a tanításhoz felhasználta őket. Ennek ellenére nagyon sok minőségi munka található meg az interneten, szóval remélem a jövőben szélesebb körben el fog terjedni ezeknek az igénybevétele az oktatásban.

2.   A blogok és podcastok alkalmazási lehetőségei közül, melyeket találtad a legérdekesebbnek? Mi az, ami meglepett?

Igazából azt, hogy a diákok önmaguk is létrehozhatnak blogokat, illetve podcastokat. Ezekben a tartalmak létrehozásának lehetőségei kvázi határtalan, s a tanulók feladatok teljesítése mellett ezek a módszerek lehetőséget adhatnak arra, hogy kiéljék kreativitásukat. Elég csak ránézni az én blogomra. Bár nem egy mestermű, de szabadidőm egy kicsiny részét feláldoztam, hogy a weboldalam megjelenése autentikus és egyéni legyen, annak ellenére, hogy ez nem volt kötelező. Ha készítenék podcastokat is, a kötelező feladatok mellett biztosan a saját vagy a téma stílusa szerint alakítanám a megjelenést, vagy a hangulati elemeket, s szerintem ezzel nem vagyok egyedül.

3.     Hogyan használnád a blogokat és podcastokat a szaktárgyad tanításban? Mi az, amit szívesen kipróbálnál a forrásokban szereplő ötletek közül?

Angol és történelem tanításra is felhasználnám a blogok illetve a podcastok adta lehetőségeket. Biztosan ajánlanék a diákoknak olyan blogokat, illetve podcastokat, amik az adott óra témájához releváns. Az interneten szinte végtelen mennyiségű anyag megtalálható mind a kettőből. A podcastok általában „tudományosabbak”, szóval azokat maximum fakultációs csoportoknak ajánlanám. De lehetséges, hogy maguk a tanulók is készíthetnének blogokat és podcastokat. Blogok tekintetében ugyanazt a módszert alkalmaznám, mint ezen a kurzuson, tehát mindenkinek létre kellene hoznia a saját maga oldalát, s azon megosztani feladatmegoldásaikat, produktumaikat. Podcast szempontjából az „Our City” feladatot találtam érdekesnek. Ez angol és történelem tanításhoz is hasznos lehet, hogy bemutatnának a tanítványaim jelenlegi városokat angolul, vagy történelmi helyszíneket a történelem órához kapcsolódóan, és ezt podcast formájában valósítanák meg. Ezzel a digitális kompetenciájuk fejlesztése mellett pozitív hatással lehet a kreativitásukra, az idegennyelvi szókincsre, valamint magára a szaktárgyra is, hiszen mélyebben beleáshatják magukat az adott témába, ami talán felkeltheti az érdeklődésüket.

4.     Használtál már blogokat és podcastokat a tanításban? És a tanulásban? Hogyan? Mennyire találtad hatékony pedagógiai eszköznek a blogolást/podacstolást?

Mivel nem tanítok még, és egyelőre magántanítványaim sem voltak, így nem használtam ezeket a tanításban. Tanulásban, ahogy többször is említettem, ezen az órán használjuk a blogokat. Személy szerint pozitív véleménnyel vagyok róla, hiszen rengeteg új dolgot el lehet sajátítani blogoláson keresztül. A podcastolást csak egy esetben, egy angol irodalom óra egyik beadandójához kellett egy rádió podcastot meghallgatnom, amiben több szakértő is kifejtette véleményét egy regényről. Mivel az angol nyelvű podcastokhoz általában felirat nem jár, és a nyelvezet is nehézkes lehet, ezért csak magas szintű nyelvtudással rendelkező diákoknál javasolnám ezeknek használatát az angol tanításban. A történelmen belül eddig csak magas szintű, már-már az egyetemi tanítást is meghaladó podcastokkal találkoztam. Szóval hatékony pedagógia eszköz lehet mindkettő, de nem mindegy, hogy kiknek milyen feladatokat adunk fel.

5.     Milyen pedagógiai megfontolásokat célszerű szem előtt tartanunk a blogok és podcastok oktatási eredményes alkalmazása során?

Figyelembe kell venni az adott csoporttagok a kognitív képességeit, és a digitális kompetenciájuk fejlettségét, a feladat nehézségét pedig ezekhez igazítani. Véleményem szerint alap és középfokú oktatás esetén célszerű csoportokat kialakítani, hogy képesek legyenek egymást segíteni, és élményeiket, tapasztalataikat egymással megosztani a nebulók. Továbbá a tanár sem engedheti el teljesen a diákok kezét, elérhetőnek és segítőkésznek kell lennie, ha a tanulók megakadtak valamiben. A kész feladatokat pedig a pedagógusnak részletesen kell értékelnie, és az építő kritika mellet a pozitívumok hangsúlyozása is célszerű, hogy a diákok motiváltabbak legyenek, vagy hogy a magas motiváció fennmaradjon.

Csonka Ádám, 2020. 05.03.

Digitális Történetmesélés

1. Mik voltak az első reakcióid a látottakra, olvasottakra?

Nagyon szkeptikus voltam, és most is szkeptikus vagyok a digitális történetmeséléssel kapcsolatban. Még mindig körülményes  a használatuk, és a befektetett energia nem biztos, hogy megtérül. Például néhány másodpercnyi digitális történetmesélésen akár órákat is dolgozhatunk, szóval az eredmény nem túlságosan látványos és kielégítő a véleményem szerint. Hogy ha nagyobb időintervallum áll egy ilyen történet megalkotására, talán hasznos is lehet.

2. A digitális történetmesélés alkalmazási lehetőségei közül, melyeket találtad a legérdekesebbnek? Mi az, ami meglepett? 

A legérdekesebbnek a "Lapoda mesét" találtam, ez a program valóban könnyen kezelhető a többihez képest, szóval akár a 6-10 éves korosztály is képes lenne digitális történetmesélést kreálni, viszont ahogyan azt a tanár is mondta a videóban, a lehetőségek valóban korlátozottak. Meglepődve fogadtam azt, hogy rengeteg program és lehetőség áll a rendelkezésre.

3. Hogyan használnád digitális történetmesélés a szaktárgyad tanításban? Mi az, amit szívesen kipróbálnál a forrásokban szereplő ötletek és alkalmazások közül?

Történelemmel kapcsolatosan mindenféleképpen meg lehetne valósítani egy digitális történetmesélést. Itt egy nagyon színvonalas példa hozzá: 

Csak ahogy említettem, ezzel az a probléma, hogy nagyon sok munkát igényel egy minőségi produktum megalkotásához, a diákok meg amúgy is túlterheltek. Esetleg szorgalmi feladatként adnám fel, s csak az csinálja meg, akinek van ideje és kedve is hozzá. A PowerPoint program használatát részesíteném előnyben az oktatásban, hiszen ahol van PC, ott abban majdnem mindig megtalálható a PowerPoint, s a diákok többsége talán tisztában is van ennek használatával. A digitális történetmesélés funkció talán ismeretlen lehet számukra, de egy tutorial videóval képbe lehetne őket hozni. Továbbá néhányszor én is használtam még középiskolában egy-egy feladat teljesítéséhez. Könnyen meg lehet tanulni a használatát, akár percek alatt, de még mindig nagyon körülményesnek tartom.

4. Használtál már digitális történetmesélés a tanításban? És a tanulásban? Hogyan? Mennyire találtad hatékony pedagógiai eszköznek?

Tanításban még nem használtam, s nem is biztos hogy fogom a fentebb említett okok miatt: körülményes, időigényes, kisebb sikerélmény a befektetett munkához viszonyítva. Továbbá sajnos Magyarországon nem mindegyik régióban lehet ilyen feladatokat alkalmazni a családok gazdasági nehézségei miatt. A tanulásban többször is használtam, pl. az "Oversimplefied" és még sok más youtube csatornán találtam már rendkívül hasznos digitális történetmesélést alkalmazó videókat. Gimnazista koromban többek közt ezeknek is köszönhetem, hogy megszerettem a történelmet.

5. Milyen pedagógiai megfontolásokat célszerű szem előtt tartanunk a digitális történetmesélés eredményes oktatási alkalmazása során?

Ha mégis alkalmaznék tanítás során digitális történetmesélést, mindenféleképpen meggyőződök arról, hogy a diákok rendelkeznek-e a feladat teljesítéséhez elegendő digitális kompetenciával. Ha nem, akkor mindenben megpróbálok segíteni. Továbbá szükségesnek tartom az ésszerű időhatár felállítását. A feladat nehézségétől függetlenül egy átlagos házi feladathoz képest több időt kell adni a diákoknak az elvégzésre, hiszen nem állnak rendelkezésre minden pillanatban azok az eszközök, melyek elengedhetetlenek egy ilyen feladat elkészítéséhez.

Csonka Ádám 2020.04.21.

Multimédia az oktatásban

A diákoknak az lenne a feladatuk, hogy bemutassanak egy 1867 és 1914 közötti magyar törvényt maximum 10 percben. A bemutatóhoz videót kell készíteniük, amelyben hallható a hangjuk, és valahogyan illusztrálni is kellene mondandójukat.

A törvények felkutatásához ezt az oldalt adnám meg: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torvenyei

A videóvágáshoz a legegyszerűbb programot ajánlanám, a Windows Movie Maker-t, ami még tudtommal ingyenes is, de bármi mást használhatnának igényeik szerint.

Az alapvető releváns tartalom mellett plusz pontként értékelném a videó igényességét (vágás, képek, minőség, színészi alakítás) és az egyediséget/kreativitást.

Mintaproduktum:

Csonka Ádám 2020.04.21.

Online teszt

Kedves olvasóim!

A Quizlet egy nagyon hasznos weboldal, ami nélkül a vizsgaidőszakomat elképzelhetetlennek tartom :D Ez egy olyan oldal, ahol kvízeket lehet készíteni, és megosztani másokkal. Többféle feladattípusokkal könnyíti meg a tanulást szinte bármilyen témában. A kvízt saját magának mindenki szabadon szerkesztheti. A regisztráció és használata ingyenes, akár okos telefonon is elérhető! Csoporttársammal, Bélával szerkesztettünk egy Horthy-korszakkal kapcsolatos kérdéssort, mely az alábbi linken nyitható meg:

https://quizlet.com/_89kvau?x=1qqt&i=2505ho

Mindenkinek hajrá, és jó tanulást! :)

Csonka Ádám 2020.04.01.

Hasznos Google alkalmazások

Kedves olvasóim! 

Ezúttal hasznos Google alkalmazásokkal jelentkezem, mindegyiket jószívűen ajánlom!

1.     Google Fordító

Bár a Google fordító nem mindig fordít megfelelően, bizonyos esetekben nagyon hatékony tud lenni. Elsősorban olyan szavakra tanácsos ezzel az alkalmazással rákeresni, ami hirtelen nem jut az ember eszébe, s mivel gyors és könnyen elérhető, ez a legkézenfekvőbb applikáció ebben az esetben. Ön ellenőrzésre is alkalmas, ha angolul írunk valamit, egy-egy mondatot leellenőrizhetünk vele, hogy biztosan helyes-e vagy sem. Továbbá szinonimákat is felajánl bizonyos szavakhoz és kifejezésekhez, valamint definíciót is kapunk hozzá. Bár utóbbiak használata véleményem szerint csak nagyon ritkán javasolt, a Google fordítónál sokkal jobb és megbízhatóbb weboldalak állnak rendelkezésre.

2.     Google Tanterem

A Google Tanterem a mostani helyzetben az egyik, ha nem a leghasznosabb ingyenes alkalmazás tanárok és diákok számára. Ebben az applikációban egy virtuális tantermet lehet létrehozni, ahol csoportokra lehet bontani a diákjainkat, s feladatokat lehet feltölteni. A diákok a feladatokat erre a felületre fel is tudják tölteni, de még kommunikálni is tudnak egymással a csoport tagjai a tanárral egyetemben.

3.     Google Tudós

Bármilyen szakirodalmat akármilyen tantárgyhoz meglehet itt találni. Bár a legnagyobb része fizetős, több tízezer ingyenes elérhető könyv van mindenféle nyelven. Ezekben a könyvekben rá lehet keresni szavakra, kifejezésekre, ezzel könnyítve a hatalmas rendelkezésre álló virtuális „könyvtárnak” a átláthatóságát. Jó magam is számtalanszor használtam a Google Tudóst, sőt még vásároltam is rajta egész jó áron az egyik történelem tárgyamhoz szakirodalmat.

Mintaproduktum:

A PIC-RAT modell alapján véleményem szerint ez a feladat kreatív és átalakít (KÁ), mivel egy beadandó, vagy kiselőadás esetén a diák saját maga kis túlzással úgy készítheti el a feladatát, ahogy akarja. Átalakítónak azért gondolom, mert a szakirodalom nyilvánvalóan átalakíthatja a diák előzetes tudását, hacsak nem "expert" a témában.

A technológiával azért lehet hatékonyabb a tanulás, mert otthoni kényelemben is el tudunk végezni olyan feladatokat, amiket számítógép nélkül nem lehetne. Erre jó példák ezek az alkalmazások, különösen a mostani járvány idején. A könyvtárak, iskolák zárva tartanak, de a Google lehetőségei nem korlátozottak, és reményeim szerint nem is lesznek.

Csonka Ádám, 2020.03.30

Idővonal

Üdvözlök mindenkit ismét!
Nagy szeretettel mutatom be nektek a következő oldalt, ami idővonalak megalkotására is alkalmas.

Az idővonal megalkotásának határait kis túlzással csak a képzeleted szabhat határt! A háttértől kezdve, az idővonal témájáig mindent testre lehet szabni. Arról nem is beszélve, hogy videókat, képeket, QR-kódokat is be lehet ágyazni, ezzel látványosabbá és hatékonyabbá téve idővonalunkat.
Történelemtanároknak mindenképpen ajánlom az internetes idővonalak használatát, hiszen sokkal több információt lehet egy helyre tenni a diákok számára, valamint sokkal "diákbarátibb", mint a tankönyvekben szereplő ábrák.

Csonka Ádám 2020. 03. 24.

II. világháború MindMeister

Írjatok egy hosszú esszét a II. világháború előzményeiről, eseménytörténetéről és következményeiről a megadott forrás és saját tudása alapján! Miután ez megvan, írjanak legalább egy kommentet az elmetérkép gondolataihoz!

A PIC-RAT modell szerint kreatív és megerősítő (KK).

PIC-RAT integrációs modell alkalmazása az oktatásban

Kedves olvasóim! 
Ebben a blogban be szeretném mutatni, hogy hogyan lehetne integrálni a technológiát az oktatásban a PIC-RAT modell szerint. Kettőt fogok bemutatni: az interaktív és megerősítő (IK) -, valamint a passzív és átalakító (PÁ) módokat.

Interaktív és megerősítő (IK)
Mivel történelem az egyik szakom, ezért egy történelem órán lejátszódó elméletet vázolok fel. A téma Ausztria-Magyarország és a dualizmus kora. Mivel a diákoknak a történelmi térben lévő tájékozódás kompetenciáját is kell kell sajátítaniuk tanulmányaik során, így korabeli térképeket is felhasználhatok az óráimon. Azonban a sima és unalmas fali térkép vagy atlasz megtekintése után megkérem a diákokat, hogy okos telefonjukkal/tabletükkel/számítógépükkelnyissák meg a https://mapire.eu/hu/ weboldalt (ami megtalálható a linkgyüjtemények között is). Ezen az oldalon, ahogy az előbbi blogomban említettem, több száz térképet találhatunk meg, s akár 3D nézetben is megtekinthetik a több mint 150 évvel ezelőtti állapotokat az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az interaktív táblán/kivetítőn megmutatnám a diákoknak hogyan érhetik el ezeket a funkciókat, s utána szabadon bebarangolhatják, és összehasonlíthatják az akkori, és mostani földrajzi állapotokat.
Mivelhogy ez a foglalkozás interaktív, hiszen saját maguk navigálhatnak a térképen, valamint egy már tanult történelmi térben teszik ezt meg, ezért ez a PC-RAT modell szerint ez az integrált oktatás IK lenne.

Hagyományos oktatással ellentétben ez a módszer véleményem és tapasztalataim szerint sokkal hatékonyabb, hiszen a tanulók az interaktivitás miatt kíváncsiabbak lesznek, így sokkal közelebbinek és érdekesebbnek tarthatják az adott korszakot.


Passzív és átalakító (PÁ)
Ezen mód használata egy angol órán is megtörténhetne. Megmutatnám a tanulóknak "Hide the pain Harold"-ot a google képek között, ahol valószínűleg hasonlókat fognak látni:

Talán a legtöbb diák már találkozott vele jó párszor a közösségi média felületein. Ezután lejátszanám nekik Arató András TedEd videóját:

A videóban Arató András angolul beszél, ezzel gyakorolhatják a nyelvet, viszont átalakítják a róla alkotott általános képet, viszont ebben az esetben csak megfigyelők a nebulók. Ez a PIC-RAT modell szerint ez az integrált oktatás PÁ lenne.

Azért tartom az imént említett példát angol tanulás szempontjából hatékonynak, mivel egy viszonylag ismert személlyel/mémmel a diák könnyebben azonosul, így könnyebben odafigyel és jobban átjönnek neki a szavak/mondatok jelentése, esetleg újakat is tanulhat. Továbbá a diák látni fogja, hogy nem csak vicces és majdnem hogy értelmetlen dolgokra lehet használni az internetet, hanem akár egy mém életéből sokat tanulhat az ember, pláne ha azt angolul kell ezt megtennie 😀

Csonka Ádám, 2020.03.10.

Linkgyűjtemény

Kedves olvasók!

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe az oldal jobb oldalán található linkgyűjteményt. Ezek olyan online elérhető érdekességek, melyek segítséget nyújthatnak az angol, illetve a történelem tanuláshoz.
Íme egy rövid leírás mindegyikről:

Cambridge Dictionary
Ez egy olyan angol szótár, mely angolul definiálja a szavak jelentését. Hasznos lehet olyan diákok számára, akik a továbbiakban komolyabban szeretnének foglalkozni az angollal; vagy esetleg azoknak, kiktől a tanár a szódolgozatot úgy kéri, hogy angolul írják körbe/magyarázzák meg a szavakat.

Europa Universalis 4 - PC játék
Az Europa Universalis IV egy real time stratégiai játék, ami magába foglalja az 1444-től 1820-ig terjedő történelmi időszakot. Ebben a PC játékban egy általunk kiválasztott korszakban irányíthatjuk az országunkat, s ha ügyesek vagyunk benne, akár egy világbirodalmat is létrehozhatunk 4-5 óra alatt. Eközben olyan fogalmakkal is megismerkedhetünk mint például a feudalizmus, teokrácia, pénzrontás, infláció, annektálás, manufaktúra, janicsár stb. A játék alapvetően angol nyelvű (tehát szókincs bővítésére is alkalmas), de van hozzá magyarosítás is azoknak, akik nem szeretnék annyira mélyen beleásni magukat az angol történeti szaknyelvbe.

Mapire
Ezen az oldalon több száz történelmi térképet gyűjtöttek össze a világ minden tájáról. Akár megtudod nézni azt, hogy 1867-ben milyen épületek álltak a településed helyén, de akár a mostani utcádra is rákereshetsz, s megnézheted hogy 150 évvel ezelőtt hogyan volt elrendezve a mostani környezetedhez képest.

Oversimplefied
Egy youtube csatorna, ahol a narrátor rendkívül szórakoztatóan és egyszerűen, mégis érthetően magyarázza el egyes történelmi eseményeket animációkkal megspékelve. Szintén az angol nyelven beszélők vannak előnyben, de majdnem mindegyik videóhoz van magyar, német, spanyol stb. felirat.

Sztálingrád - film (1993)
Most már magas minőségben elérhető a youtube-on a "Sztálingrád" című 1993-as német film, mely a Harmadik Birodalom katonáinak szemszögéből mutatja be a háború borzalmait. Akik érdeklődnek a II. világháború eseményei és az abban részvevő katonák iránt, azoknak ez a film kötelező.

The Great War Channel
Az I. világháború centenáriumának alkalmából egy csapat ült össze 2014-ben, hogy hétről hétre bemutassa a Nagy Háborút. Elképesztő mennyiségű kutatás és munka áll ennek a csatornának a hátterében, s akit tényleg nagyon foglalkoztat az 1914-ben bekövetkező világégés, az ezen a csatornán mindenféle ezzel kapcsolatos igényeit ki tudja elégíteni, legyen szó politikáról, eseményekről, harcászatról, fegyverekről vagy ikonikus személyekről. A legtöbb videón magyar felirat nincsen (tehát angolosoknak ajánlom), de a magyar témákkal foglalkozó videókon van.

The Saurus
Egy angolos számára elengedhetetlen oldal, ahol szinonimákat lehet keresni szinte minden angol szóra. Ha a beadandódat meg akarod fűszerezni kacifántos szavakkal, vagy el akarod kerülni a szóismétlést, akkor a The Saurus-t neked találták ki.

Zanza TV történelem
Talán ezzel az oldallal a legtöbb diák tisztában van, de akik nem, azoknak elárulom, hogy ez a Szent Grál. Nagyon jól és érthetően magyarázzák el a videókban a fontos dolgokat, és mindenféle korszak megtalálható ezen a helyen. Egy kemény tanulás után megfelelő összegző videót lehet nézni az adott témával kapcsolatban levezetésképpen, de azoknak is hasznos lehet, akik valamilyen formában gyorsan be akarják húzni az elégségest.

Csonka Ádám, 2020.03.10.

Digitális eszközök és tanári kompetenciák

1.     Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

Ezen kompetenciaterületen a digitális technológia szerepe nagyon fontos a 21. században. Már az egyetemeken is szinte kizárólag ezen a területen kommunikálnak egymással a tanárok és a hallgatók is, tehát ideje lenne széles körben legalább a középiskolában is használni az online felületeket. Az iskola nem csak egy olyan hely, ahol a diákok tudást vesznek fel, hanem tulajdonképpen a szocializáció és a személyiség alakulásának egyik fő színtere is. A mai digitális világban ez egy új szintet léphet, hiszen fontos lenne, hogy a tantermeken kívül a digitális térben is kapcsolatba lépjenek egymással a diákok és a tanárok. A szocializáció mellett akár egyes iskolai feladatokat is megtárgyalhatnak az online térben, ami gyorsabbá és kényelmesebbé is teszi az információáramlást. A tanár bizonyos felületeken akár ezeket koordinálhatja is, ami elősegítheti a csoport egészséges és hatékony működését. Továbbá a digitális eszközök használatával nem csak az előbb említett pozitívumok érhetők el, hanem így a diákoknak a digitális kompetenciái kvázi autodidakta módon is fejlődhetnek.

2.     Szakmai együttműködés és kommunikáció

Itt magától értetődő a digitális technológia hasznossága. Az azonos szakmát űző személyek információcseréjét rendkívüli mértékben meggyorsíthatja a digitális technológia. A mai eszközökön pillanatok alatt el lehet érni egymást a világ szinte bármely pontján. Tehát akár hetek vagy napok alatt meg lehet szervezni egy szakmai konferenciát, ha ugyanazon az online felületen tartózkodnak a szakma képviselői. De akár stabil internetkapcsolat és megfelelő minőségű eszköz(ök) segítségével még ugyanazon helyen sem kell tartózkodnia több embernek, ha egy megbeszélést szeretnének tartani. A gyorsabb és az online kommunikáció segítségével azon kívül, hogy adott szakmák és személyek gyorsabban és hatékonyabban fejlődhetnek, még a környezetet is védhetik, mivel nem kell több száz vagy ezer kilométeres repülőutat megtenniük, ezzel leredukálhatva a repülőutak számát (kicsi szám, de valahol el kell kezdeni 😊 )

A digitális technológia tehát megkönnyíti az emberek dolgát, de ha az online világgal is összefonjuk (és persze megfelelően használjuk), csodálatos dolgokat lehet véghez vinni.

Itt van egy hasznos videó az online kommunikációról:

Csonka Ádám, 2020.02.25.