21. századi készségek

Az Euronews részt vett az Oktatási Innovációs Világcsúcson Dohában, ahol több mint 1500 állami döntéshozó, véleményvezér, tanár és diák tanácskozik az  olyan aktuális kérdésekről, mint az oktatás pénzügyi háttere, az iskolai innováció vagy az oktatás jövője. A szakértők szerint egyre fontosabb az interaktivitás és az informatika. Kevesebb lesz a tankönyv, több az oktatási szoftver. Szorosabb az együttműködés az egyetemek és a vállalkozások között. A cégek gyakran panaszkodnak, hogy a végzős diákok nem rendelkeznek a szükséges huszonegyedik századi készségekkel.

Az EdTech Europe vezérigazgatója szerint a frissen diplomázottaknak alapvető készségeik között kellene lennie a programozásnak. Ezenfelül úgy gondolja, hogy a cégek és az egyetemek között szorosabbra kellene fűzni a kapcsolatokat, ezzel is segítve a leendő munkavállalókat a könnyebb beilleszkedést a munkaerőpiacba. Ennek megvalósításában felhasználnák az online kurzus adta lehetőségeket.

Azzal én is egyetértek, hogy az egyetemek többsége valóban nem készíti fel a hallgatóit a való világ kihívásaira (ahogy a szakiskolák sem), de nem gondolom, hogy a programozás igazán hasznos készség lenne mondjuk egy politológusnak. A cégek és az egyetemek szorosabb együttműködésének gondolatát is felülvizsgálnám, hiszen csak a multicégeknek áll módjukba ilyen kapcsolatok létrehozására (anyagiakra gondolok főleg), akik könnyebben magukhoz csábíthatják a friss munkaerőt, kiszorítva és veszélybe sodorva ezzel a kis- és középvállalkozásokat.

A pedagógiával mesterszerűen foglalkozó emberek sem tudnak teljes mértékben egyetérteni, hogy mik a szükségszerű 21. századi készségek, de abban biztos vagyok, hogy minden szakmának más-más készségekre van igénye, így véleményem szerint minden szakiskolának és egyetemnek akár a cégekkel megbeszélve saját maguknak kell megalkotni ezeket az alapvető kompetenciákat.

Csonka Ádám 2020. 05. 18.

Blogok és Podcastok az oktatásban

1.     Mik voltak az első reakciód a látottakra, olvasottakra?

Különösebben nem ért meglepetés. A szemináriumon már volt szó arról, hogy a 21. század modern technológiai világának minden új vívmányait érdemes felhasználni az oktatás hatékonyságának fejlesztésére. Ez alól nem lehet kivétel az informatika, és ezen belül az online felületek használata valamilyen formában. Ezen a kurzuson is blogolni kell, ami számomra új volt, de véleményem szerint hamar meg lehet tanulni a használatát, könnyen hozzá lehet idomulni, ezenfelül megkönnyítheti az információ cserét, valamint a tanár számára az értékelést is. A podcastok szintén hasznosak tudnak lenni az oktatásban, elengedhetetlen viszont, hogy a podcast részvevői az adott témán belül szakértők legyenek, továbbá releváns és érthető legyen a diák számára. Néha szoktam podcastokat hallgatni/nézni, de olyannal csak egyszer találkoztam, hogy valaki a tanításhoz felhasználta őket. Ennek ellenére nagyon sok minőségi munka található meg az interneten, szóval remélem a jövőben szélesebb körben el fog terjedni ezeknek az igénybevétele az oktatásban.

2.   A blogok és podcastok alkalmazási lehetőségei közül, melyeket találtad a legérdekesebbnek? Mi az, ami meglepett?

Igazából azt, hogy a diákok önmaguk is létrehozhatnak blogokat, illetve podcastokat. Ezekben a tartalmak létrehozásának lehetőségei kvázi határtalan, s a tanulók feladatok teljesítése mellett ezek a módszerek lehetőséget adhatnak arra, hogy kiéljék kreativitásukat. Elég csak ránézni az én blogomra. Bár nem egy mestermű, de szabadidőm egy kicsiny részét feláldoztam, hogy a weboldalam megjelenése autentikus és egyéni legyen, annak ellenére, hogy ez nem volt kötelező. Ha készítenék podcastokat is, a kötelező feladatok mellett biztosan a saját vagy a téma stílusa szerint alakítanám a megjelenést, vagy a hangulati elemeket, s szerintem ezzel nem vagyok egyedül.

3.     Hogyan használnád a blogokat és podcastokat a szaktárgyad tanításban? Mi az, amit szívesen kipróbálnál a forrásokban szereplő ötletek közül?

Angol és történelem tanításra is felhasználnám a blogok illetve a podcastok adta lehetőségeket. Biztosan ajánlanék a diákoknak olyan blogokat, illetve podcastokat, amik az adott óra témájához releváns. Az interneten szinte végtelen mennyiségű anyag megtalálható mind a kettőből. A podcastok általában „tudományosabbak”, szóval azokat maximum fakultációs csoportoknak ajánlanám. De lehetséges, hogy maguk a tanulók is készíthetnének blogokat és podcastokat. Blogok tekintetében ugyanazt a módszert alkalmaznám, mint ezen a kurzuson, tehát mindenkinek létre kellene hoznia a saját maga oldalát, s azon megosztani feladatmegoldásaikat, produktumaikat. Podcast szempontjából az „Our City” feladatot találtam érdekesnek. Ez angol és történelem tanításhoz is hasznos lehet, hogy bemutatnának a tanítványaim jelenlegi városokat angolul, vagy történelmi helyszíneket a történelem órához kapcsolódóan, és ezt podcast formájában valósítanák meg. Ezzel a digitális kompetenciájuk fejlesztése mellett pozitív hatással lehet a kreativitásukra, az idegennyelvi szókincsre, valamint magára a szaktárgyra is, hiszen mélyebben beleáshatják magukat az adott témába, ami talán felkeltheti az érdeklődésüket.

4.     Használtál már blogokat és podcastokat a tanításban? És a tanulásban? Hogyan? Mennyire találtad hatékony pedagógiai eszköznek a blogolást/podacstolást?

Mivel nem tanítok még, és egyelőre magántanítványaim sem voltak, így nem használtam ezeket a tanításban. Tanulásban, ahogy többször is említettem, ezen az órán használjuk a blogokat. Személy szerint pozitív véleménnyel vagyok róla, hiszen rengeteg új dolgot el lehet sajátítani blogoláson keresztül. A podcastolást csak egy esetben, egy angol irodalom óra egyik beadandójához kellett egy rádió podcastot meghallgatnom, amiben több szakértő is kifejtette véleményét egy regényről. Mivel az angol nyelvű podcastokhoz általában felirat nem jár, és a nyelvezet is nehézkes lehet, ezért csak magas szintű nyelvtudással rendelkező diákoknál javasolnám ezeknek használatát az angol tanításban. A történelmen belül eddig csak magas szintű, már-már az egyetemi tanítást is meghaladó podcastokkal találkoztam. Szóval hatékony pedagógia eszköz lehet mindkettő, de nem mindegy, hogy kiknek milyen feladatokat adunk fel.

5.     Milyen pedagógiai megfontolásokat célszerű szem előtt tartanunk a blogok és podcastok oktatási eredményes alkalmazása során?

Figyelembe kell venni az adott csoporttagok a kognitív képességeit, és a digitális kompetenciájuk fejlettségét, a feladat nehézségét pedig ezekhez igazítani. Véleményem szerint alap és középfokú oktatás esetén célszerű csoportokat kialakítani, hogy képesek legyenek egymást segíteni, és élményeiket, tapasztalataikat egymással megosztani a nebulók. Továbbá a tanár sem engedheti el teljesen a diákok kezét, elérhetőnek és segítőkésznek kell lennie, ha a tanulók megakadtak valamiben. A kész feladatokat pedig a pedagógusnak részletesen kell értékelnie, és az építő kritika mellet a pozitívumok hangsúlyozása is célszerű, hogy a diákok motiváltabbak legyenek, vagy hogy a magas motiváció fennmaradjon.

Csonka Ádám, 2020. 05.03.